A lakás energia elosztása
A lakásfelújítás keretén belül többnyire felújításra kerül az elektromos hálózat is.
Új lakáselosztó kerül a régi helyére, új áramkörök, vezetékek kerülnek kiépítésre a megváltozott igényeknek megfelelően.
Az átlag lakástulajdonos ebből csak annyit él meg, hogy meghatározza hová, hány darab lámpát, konnektort és egyéb elektromos kiállást szeretne.
A villanyszerelési munkák végeztével a szakember megmutatja, hol van a lakáselosztó és melyik kismegszakítóval melyik kiállásokat, fogyasztókat lehet áramtalanítani. Jobb esetben ez az elosztó feliratozásából is látszik.
Az már a tulajdonost nem érdekli, hogy hány kismegszakító van, milyen vezetékek kerültek beépítésre. A szabványos kiépítés, a vezetékek keresztmetszete, a terhelés egyenletes elosztása már a villanyszerelő szakember felelőssége.
De, néha mégis kíváncsiak leszünk, a mi lakásunkban miért van 5 db. kismegszakító, míg az ismerősünk hasonló lakásába 10 db, vagy a rosszabb esetben, nálunk miért nincs FI relé?
Hány kismegszakítónak kell (kellene) lennie?
A kismegszakítóról elmenő vezetékekre kötött fogyasztók egy áramkörön vannak. Tehát egy kismegszakító egy áramkört jelent. Az áramkörök száma függ a lakás méretétől és a nagyobb vagy fontosabb fogyasztók számától.
Általában igaz, hogy egy átlagos lakás világítását két-három áramkörre osztjuk, a szobák konnektorai külön-külön áramkörön vannak. A már említett nagyobb illetve fontosabb fogyasztók pedig a következők lehetnek: mosógép, mosogatógép, tűzhely, sütő, hűtő, klíma, kazán, riasztó, router.
Ebből következik, hogy egy közepes méretű és felszereltségű lakás esetében kell lennie minimum 8-12 kismegszakítónak. Talán már ezt említeni sem kell, de kel lennie legalább egy FI relének is. Az áramkörök (kismegszakítók) ajánlott száma nemcsak az egyenletes terheléselosztás miatt fontos, de minimalizálja a vezetékkötések, mint hibalehetőségek számát is, ráadásul megkönnyíti az esetleges hibák keresését is.
A jól kialakított áramkörök és megfelelő feliratozás esetén távollétünkben könnyen áramtalaníthatjuk azon fogyasztókat, amelyek tápellátására nincs szükség ezen idő alatt.
Milyen vezetéket kell beépíteni?
Mielőtt bárki megijedne, itt nem mennénk bele a villamos vezetékek méretezésére, a szabványok előírásaiba és egyéb ilyen unalmas dolgokba. Leegyszerűsítjük kisebb, nagyobb és még nagyobb teljesítményű fogyasztókra a kérdést.
A kisebb fogyasztóknak (lámpák, hűtő, kazán, riasztó, router) vékonyabb (1,5 mm2) vezetéket kell beépíteni. Nagyobb fogyasztóknál (konnektorok, mosógép, mosogatógép, klíma) egy kicsit vastagabb (2,5 mm2) vezetéket használunk. Ettől nagyabb terhelést jelentenek az elektromos tűzhelyek, ahol még vastagabb (4 mm2) vezetéket építünk ki.
Kapcsolók és konnektorok.
A végére maradt a leg érdekesebb kérdés. Milyen kapcsolókat vásároljunk? A lakásfelújítás villanyszerelés kivitelezésében ez izgatja a legjobban a lakástulajdonost. A tulajdonosnak kell eldöntenie a kérdést, a villanyszerelő csak ötletet adhat. Itt nem szeretnénk egyetlen gyártó mellett sem lobbizni, így nem említünk szerelvény gyártókat vagy kapcsoló típusokat.
Inkább arra hívnánk fel a figyelmet, hogy a szerelvény típus kiválasztásánál figyeljünk arra, hogy az adott kapcsolócsaládban legyen meg minden szükséges elem (TV, internet aljzat, soroló keretek, IP44-es dugalj, 2 pólusú kapcsoló). A nagyobb gyártóknál ezzel általában nincs probléma.
Ha érzékenyek vagyunk a kapcsolók, konnektorok árára, akkor kérjünk ajánlatokat a villanyszerelési szakkereskedésektől. A villanyszerelőnk felírja, hogy miből, mennyire van szükség. Ezzel a listával tendereztethetjük a lehetséges kereskedéseket.